Reggel pihenőnap mellett döntöttünk. Mindenképp délnek akartunk indulni és nem sok értelme lett volna 20-25 csomós szembe szélben küszködni, ráadásul esőt is ígértek mellé. Reggeli, ebéd, csendes pihenő és egy kiadós délutáni séta után nyugovóra tértünk.

Éjszaka erős zivatar söpört végig felettünk. Reggel, a fedélzetre lépve reggel már tisztább égbolt fogadott minket. Változó szélre, helyi zivatarokra számítva, viszonylag nyugodt tengeren indultunk Brac sziget felé, ahol Milna falu lett a cél. Zlarin mellett a nyílt tengerre motorozva vitorlát húztunk. 12-16 csomós szélben, kellemes tempóban vitorláztunk dél felé. A vészjósló fekete felhők egész nap kísérték utunkat. Egyszer már a viharruhát is felvettük, de fél órával később, a rövid napsütéses időszakban még fürdeni is tudtunk egy kellemes öbölben.

Tovább hajózva, Milnától néhány mérföldre azonban utolért egy erős zivatar. A szél 10 perc alatt 0-ról 30 csomóig erősödött, az égi áldás vízszintesen locsolta a kokpitot, a tenger fehér habokkal háborgott körülöttünk. A látótávolság annyira lecsökkent, hogy nem láttuk az öböl bejáratát, sőt a közeli zátonyt sem, ezért inkább a nyitottabb, biztonságosabb vízen vártuk a vihar enyhülését. Szerencsére amilyen gyorsan jött, úgy el is ment. 1 óra múlva már a Milna-i partfalhoz kötve szabadultunk meg a vizes ruháinktól, illetve ittuk meg a manőver slukkot. 1 órácskára még a nap is ismét kisütött.

Pizza és csevapcsicsa után, szemerkélő esőben sötétedett ránk a hajón. Nem kellett altatódalt énekelni...

A baljóslatú naplemente egy 90 méteres luxus yachttal az öbölben, Zlarin:

Barátkozunk a helyi erőkkel:

Az felhő, ami szó szerint ránk szakadt: (később már nem a fényképezéssel voltunk elfoglalva)

Megérkezés Milnára sok más viharvert hajóssal együtt: