A hosszú éjszaka után fáradtan ébredtünk. Kis bevásárlás, kávézó és vizesblokk látogatás után indultunk északnak, Primostein vagy Tribunj volt a cél. Láttuk a vészjósló zivatar felhőket, olvastuk az időjárás jelentést, ami az előző napokhoz hasonlóan figyelmeztetett a helyi, viharos zivatarokra. Vitorlázni kezdtünk a 20-25 csomós hátszéllel, egy génuával szépen haladtunk.

Hát ez a hátszél elég nagy meglepetést hozott. Megláttuk a tenger feszínén a gyorsan közeledő, egész héten minden napra előre jelzett ”isolated thunderstrom” –ot, azaz a helyi erős zivatart. Szinte nem is volt időnk betekerni a vitorlát, Csabi már be is vette a dedalont, és gyorsan lefeküdt aludni. A többiekkel 50 csomós szélben és szakadó esőben találtuk magunkat. A látótávolság néhány száz méterre csökkent. Még a visszafordulás is felmerült, de végül tovább motoroztunk, hiszen haladnunk kell visszafelé. A szigetek takarásából kiérve, a nyílt vízen 2-3 méteres hullámok vártak minket, igaz az eső és a szél alább hagyott. Olyan érzés volt, mintha egy hatalmas végtelen mosógépbe kerültünk volna, aminek nem tudjuk, hogy mikor jár le a programja. A másfél óra „motorlázásra” található Maslinica mellett döntöttünk, és kiosztottuk a hányó sorszámokat, amit végül csak Ricsi használt fel. Mivel vízálló fényképező eszközünk nem volt, ráadásul nem is a fotózás volt a legfontosabb, a legkeményebb pillanatok előtt ez a fotó készült a közeledő viharról:

Később pedig csak ez a fotó készűlt a szalonból, amin sajnos a tenger állapota nem látszik:

Mindannyian tengeri betegek lettünk, amiért az esti italozás is részben okolható. Nagyon lassan ment az idő. Gyakorlatilag 3 óra alatt csak 20 perc telt el, percenként néztünk a navigációs programot, hogy mennyi van még hátra a mosógép programjából… Délben értünk Maslinicához, ahol épen befértünk a kikötőbe, mert egy vitorlás verseny résztvevőinek sok helyet lefoglaltak, sőt mások sem bírták a 3-4 méteres hullámokat.

Délután csendes pihenőt tartottunk a szakadó esőben, este vacsorázni mentünk a mostanra már kedvenc éttermünkbe, ahol szintén asztalt kellett foglalni a vitorlás verseny miatt. Reggel 6 órai indulást beszéltünk meg. Elintéztük a papírokat a recepción és mindenki korán lefeküdt aludni.