Reggel szakadó esőre ébredtünk. Ami kint marad, minden elázott. Esőruhában ittuk a reggeli capuccinókat a Tribunj-i partfalon a hajónktól néhány méterre.

Az esőfelhőket az erősödő Bóra fújta el. A rossz idő elennére a vitorlázás melett döntöttünk. A partfalat elengedve a tengeren hamar 20-30 csomós széllel találkoztunk, láttunk a kijelzőn 40 csomós széllökéseket is. Szerencsére a szárazföld felől fújó szél a partok mentén nem tudott túl nagy hullámokat korbácsolni. Átlag 1-2 méteres habzó tajtékok között, erősen reffelt fokkal tudtunk biztonságos és stabil menetet beállítani. Így 5-6 csomós sebességgel vitorláztunk Biograd felé. Megint láttunk delfineket! Jó, hogy mindenki hozott esőruhát, kaptunk is vizet rendesen, pedig nem esett az eső. Eszti és Ricsi dedalonnal kezdte a napot, így mindneki tudta élvezni az izgalmas utat. Még egy két lélek melegítőt is sikerült meginni. 

A sors kegyelméből a Biogradi kikötőnél enyhült a szél. A profi legénységgel tankönyvbe illő módon kötöttünk ki. Nem úgy mint, sok hajós társunk az elmúlt szelesebb napokon.

Együtt vacsoráztunk Katiékkal és sétáltunk a Biogradi partfalon. Megcsodáltuk a hatalmas halászhajókat, a kikötőbe visszaérve Martin kikereste fotóikat és adataikat az AIS rendszerben. Nem terveztünk korai kelést, de 23 órakor az utolsók is elaludtak.

UTC 23:00 POZ 43°56,480'N 15°26,630' E 23C° Bf3-4 

A bójázó öböl reggel képekben:

Reggel 9-kor elengedtük a bójánkat. Lakatlan szigetek között, szélcsendben, néhány perc erejéig delfinek társoságát élvezve, tükör sima tengeren motoroztunk a Szebenikói sziklacsatorna bejáratáig. A csatornát egykoron örző erőd mellett dobtunk vasat és reggeliztünk. Még dél előtt elindultunk a csatornában, majd az öböl után fel a Krka folyón egészen Skradinig. Áthajóztunk a 8-as főút, majd az autópája híd alatt is. Skradinban nem tudtak meggyőzni a kikőtői árak, valószínüleg másokat sem, mert a horgonyzóhely teljesen tele volt. Néhány fotó után indultunk is visszafelé.

Délután erősödő ÉNY-i szélben, friss élményekkel telve hajóztunk ki a szorosból. 17 órakor Tribunj melett nézegettük a partfalat, majd a vendéglőben iszogató bácsi segitségével próbáltunk múringos helyre állni, egy kör megérdemelt sör erejéig. 

A szomszéd hajó magyar legénységének segítettünk kikötni, majd felhívták figyelmünket az éjszakai bóra esélyére. Kissé elbizonytalanodva gondolkodtunk a továbbinduláson. Terveink szerint este 10 körül érkeztünk volna a Pakostani bójákhoz. Hát lemondtunk erről, a biztonságosan kikötött hajón munkába ált a hajószakács, majd egyre nyugottab tengeren, a távoli villámokat látva vártuk az éjszakát.

UTC 22:13 poz. 43 45,194' N 15 44,629 levegő 26 C, tenger 23 C, Bf 2, szél 3 csomó

Reggel 8-kor indítottunk motort és 11-kor már Murter szigetén a Stella Maris étteremben reggeliebédeltünk. Nem véletlenül. Ricsiéket sok szép emlék köti ehhez a csodálatos kis öbölhöz, ahol csak egy pici kemping és az étterem található. Minden tökéletes volt, finomat ettünk, fürödtünk és jól éreztük magunkat. 

Persze eljött az indulás pilanata, illetve jött volna, ha indul a motor. Szerencsére Ricsi mint hajószakács még nem állt munkába, így gépészként azonnal kezdeni tudott. Erről megpróbálunk videót is feltölteni...

Nyugott időben vettük célba a Kakan szigetén kiválasztott öblöt. Menet közben újra fürödtünk a 70 m mély tengerben. Délután 4 kor megkötöttük a gondosan kiválasztott bóján a hajót, és megállapítottuk hogy csúnyán leégtünk. A dingikapitánnyal felfedeztük az öblöt, Attila fogott egy halat egy sirálynak, megírtuk a tegnapi naplót, kezelgettük vörös testünket és elkezdtük beosztani a szükös elektromos energia készletünket. Konzerv vacsora után csodálatos lakatlan öbölben, Kaprije távoli fényei és néhány szomszéd hajó horgonylámpája mellett élveztük a fröccsünket és az életet. 

Jachtnaplóba: érkezés UTC 16:00, poziciónk 43 41,845'N 15 39,697'E, tenger Bf 1, szél 0, levegő 27, tenger 23.

Nem aludtunk túl jól! Szúnyogok és egy gyomorrontás is nehezítette a helyzetünket. Krisz a kokpitban feküdt le egy hálózsákkal. 3 szor esett le a padlóra, ebből egyszer fel sem ébredt rá és horkolt tovább. Szóval mintha horgonyőrség lett volna... valakik mindíg ébren voltak.

Reggeli, capuccinó, vásárlás, és némi legénység átszervezés után 11:30-kor futottunk ki és 14:00-kor vissza. Ebből több mint 2 órát próbáltunk délre hajózni. Murter vagy Tribunj volt a terv, de az időjárással ezt elfelejtetük megbeszélni. 25 csomós szembe szelünk volt, 35-40 csomós pöffökkel. Előkerültek a hányinger csillapítók, és előfordult hogy a heveder sem ártott volna... Először reffelt vitorlázattal krajcoltunk a cél felé, aztán motorozni próbáltunk az erős szembe szélben, de szinte semmit nem haladtunk (fenékhez képest kb 1 csomós sebességgel). A legkeményebb pillanatokról még fotót sem volt időnk csinálni. Feladtuk, és hátszéllel negyed óra alatt visszaértünk a kikötőbe, ahol halaszthatatlan ügyek miatt barna csíkon csúsztunk be a bejáraton. Tehát a jachtnaplóba: a poziciónk változatlan, tenger: Bf 6, szél: 25-35 csomó, víz: 23 C, levegő 28 C.

Kikötés sem volt egyszerű,  erős szél tolt rá a szomszéd hajóra, de majdnem tökéletesen sikerült. 2 móring kötelet is felraktunk. A délutánt kapitányi utasításra italozással töltöttük, így az időjárás ellenére is jól éreztük magunkat. Este tükör sima vizen, nyugodt időben, dingivel mentünk vacsorázni, ami mindig kalandos. Most sem volt másképp, 10-szer biztos leállt a motor. Martin megkapta a dingi első tiszti kinevezését, és kormányosként dolgozott minden turnusban. Finomat ettünk, és eldöltünk kabinjainkban.

Terveinkhez képest 2 órával később érkeztünk Biogradba. Ennek két oka is volt: I. baleset az autópályán egy órás dugóval. II.: Vespa világtalálkozó idén pont a Horvátországi Biográdban, pont azon a hétvégén amikor mi ide jövünk. Hát... a Biográd táblától 2 perc helyett kb. 1 óra volt a kikötő, mindez kánikulában úgy, hogy az autóban menet közben a klimaberendezés feladta a harcot... Meggyötörve kerestük a legelső vendéglátó egységet. A lányok elsősorban mellékhelység ügyben, a fiúk egyéb más okból... Azt nem tudjuk, hogy a lányok voltak olyan szépek, vagy a fiúk voltak jófejek, de kaptunk egy grátisz kört!

A kikötő hatalmas (háttérben látszik a rengeteg árbóc), rossz bejáratnál voltunk, aztán megtaláltuk az északi kaput és végre a mólónkat is:

Aztán meg lett a hajónk "ANA" is a 6-os soron:

Megkerestük az irodát, és kezdődtek a bonyodalmak! Nem részletezzük az 1 órás küzdelemt, ami árán eljutottunk a hajó átvételéig, ahol viszont minden rendben ment! A charter cég fotói régen készülhettek a hajóról, mert azóta a teak fa fedélzet lekopott róla...:) Pozitív, hogy a vitorlák újak, negatív hogy minden más régi, de ezt tudtuk... Az igért extrákat megkaptuk, van net és külmotor is a dingihez. A gyerek háló viszont semmit nem ér nemhogy 50 eurót, Ricsi is ki tud esni alatta a maga 100 kilójával, a 7 kilós gyermekről nem beszélve.

Beköltözés egy olyan mólón ami leginkább a belvárosi metró peronhoz hasonlítható csúcsidőben, csak itt tele vagyunk sörrel meg csomagokkal és nincs 2 méter széles. Aztán vásárlás, közben persze sörök, hajó megismerése, közben pálinkák, ágynemű húzás közben stb...

Délután fél 5-kor kihajóztunk. A jachtnapló kedvéért a poziciónk: 43fok 56.404 N 15fok 26.657E, levegő 32 Cfok, víz 23 Cfok, idő Bf 3. (Kellemes, vitorlázható tenger)

Képek:

Aztán fürdés kint a tengeren:

Este nyolckor sikeresen vissza kötöttünk a helyünkre. A legénység kivállóan teljesített a próba úton. Vacsora után Ati 26 másodpercen belül elaludt az asztalnál, ami részéről jogos volt, hiszen ott a szalonban lett kijelölve háló helye, így mi ettünk tovább a szobájában. A többieknek sem kelett több egy óránál, hogy eldőljenek!

Továbbbi fotók:

https://goo.gl/photos/e4hKKjFbNUhzN3Cm8

Sun Odyssey 35 - a hajónk, amivel idén először útra kelünk. Hosszas keresgélés, és az ajánlatok tanulmányozása után, az ajándék extrákkal és az indulási kikötő közelségével győzött meg a charter cég. A legénység kérésére idén is az ár volt a fő szempont. Tehát 3 kabin + szalon, 1 WC-zuhany és viszonylag szűk hely vár 6 egész + 2 kisebb embert Tengerfehérváron. Hát meglátjuk...

A legénység: először is a pici fiam, Koppány a maga 9 hónapjával. Édesannyát hetekig győzködtük, hogy bevállalja. Fentartásai teljesen érthetők, vitorlázás egy csecsemővel a tengeren... biztosan jó ötlet ez? Próbáltunk utána olvasni, egyenlőre úgy tűnik hogy igen. A mi tapasztalatainkat majd itt olvashatjátok... Másodszor nagyfiam Martin, ő már 10 éves, viszont még nem sikerült egyszer sem elvinni magunkal. Egyrészt azért, mert mi is 3 éve voltunk először, másrészt azért mert az iskolaidőszakban nem jöhet, viszont olcsó a hajóbérlet... Ebből következik a mostani dátum is: június 13-20. Már ő is jöhet és a bérleti díj még nem annyira nagyon drága... Harmadszor velünk jön anyósom lánya is, Kati, aki csak egy tengeri kalandozást hagyott ki eddig, mert fiam 4 hetes volt, és csak haverok voltunk a hajón. Amolyan őszi pasis vitorlázás volt... jó értelemben. Negyedszer párom legjobb barátnője Eszter és a barátom Ricsi, aki nem melessleg a legjobb barátnő férje is. Esztert Martinhoz hasonlóan köti az iskolai időbeosztás, de nem kell roszra gondolni, nem mint "diák" kell ahhoz alkalmazkodjon. Nekik első tengeri vitorlázás, Ricsinek hányós Balatoni emlékei vannak, pedig mint géptiszt és hajószakács számítok rá... majd remélem ide írják tengeri élményeiket. Hatod-hetedszer, de semmiképp sem az utolsó sorban barátaink, Attila és Krisz. Közülük Krisztiánnak a balatonin felül friss (tavalyi) tapasztalatai vannak, Attila viszont horgász. A tiszti feladatok közül a hajón a fedélzetmester és szállásmester pozició várományosai. Szóval a legénység szerintem tökéletes!

Ezt a blogot azoknak az ismerőseinknek és érdeklődőknek hoztuk létre, akik szívesen bepillantanának vitorlás kalandjainkba, egyenlőre Horvátország vizein.